Február 13-ai péntek reggel napsütéses időre ébredt a Kármán Tódor Kollégium, ami előtt, egy Neoplan N 122 típusú busz ajtajainál hosszú sor várta, hogy a másfél órás út végén megtekinthesse a paksi atomerőművet a Fiatalok a Nukleáris Energetikáért szakcsoport Szakmai Hétvégéjén.
Mint minden péntek 13-ára, így erre a napra is igaznak bizonyult, hogy nem alakulhat minden úgy, ahogy azt előre tervezi az ember. A csoport eredeti úti célja, a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója (KKÁT)
FINE hétvége 2015 Csoportkép
ezen a napon tartotta az éves karbantartását, így üzemterületre sajnos ezúttal nem tudtunk bemenni. A KKÁT-ban, a kommunikációs osztály munkatársai bemutatták a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. (RHK) működését, feladatait, jövőképét. A látogatók megismerkedhettek a KKÁT működésével, és azzal is, hogy az egyes munkafolyamatokra miért van szükség. Bemutatták, hogy biztonságos az erőműből kikerült fűtőelemek ilyen, száraz, léghűtéses módon történő tárolása.
A látogató csoport két részre hasadt, az egyik felét a busz az Atomenergetikai Múzeumhoz vitte, a másik felét pedig a Karbantartó Gyakorló Központhoz.
Az Atomenergetikai Múzeumban az érdeklődők megismerkedhettek a paksi atomerőmű történelmi ereklyéivel. Betekintést nyerhettek milyen technológiát alkalmaztak kezdetekben, milyen detektorokat, számítógépeket használtak régen az erőmű munkatársai.
A Karbantartó Gyakorló Központ (KGYK) egyedülálló létesítményében az erőmű dolgozói inaktív helyszínen gyakorolhatják be, az erőmű karbantartásához nélkülözhetetlen technikákat. A KGYK-ban gyakorlatilag minden főberendezés megtalálható, ami az erőműbe beépítésre került. A szakmai kiránduláson résztvevők így olyan helyekre is bemehettek, ahova az erőmű primerkörében nem lenne lehetőségük. Az aktív zónában található fűtőelemekkel megegyező modell tapogatásán túl kipróbálhatták, hogy mennyi hely áll rendelkezésre a gőzfejlesztőben egy esetleges javítás kivitelezéséhez. Kipróbálhatták hány ember fér be a ”tésztaszűrőbe”, a reaktortartály alján található, a beérkező hűtővíz keverését elősegítő, tésztaszűrőre emlékeztető acélszerkezetbe.
A két csoport az Atomenergetikai Múzeumnál fuzionált, ahol a Tájékoztató és Látogató Központ (TLK) vendégelte meg a társaságot rengeteg szendviccsel, üdítővel és kávéval. A rövid állófogadás után a csapat újra beszállt a buszba, majd meglátogatta a TLK-t, amely a paksi atomerőmű bejáratánál található. A TLK tematikus kiállításain keresztül megismerkedhettünk Paks város történelmével, az ország villamosenergia rendszerével, nemzetközi nukleáris trendekkel, a láncreakcióval, a környezetmonitorozással, valamint a radioaktív hulladék útjával. A TLK kijáratánál láthatjuk a 2009. márciusi parlamenti szavazás eredményét, ami a napjainkban folyó Paks II.-es bővítést megalapozta.
A hosszú nap után a résztvevők elfoglalták szállásukat az ESZI Kollégiumban, megvacsoráztak a Kiss-Sziget Étteremben, majd megismerkedhettek egy rövid dokumentumfilm keretében a fukushimai erőmű mindennapi kihívásaival. A nap záró programja a lazításról, a hosszútávú barátságok kialakulásáról szólt. A résztvevők megismerhették Paks éjszakai nevezetességeit, betértek egy-két sörre a közeli sörözőkbe.
Áron
A szombati nap a kollégiumban elfogyasztott reggelivel kezdődött, ahol minden résztvevő magának készítette el a szendvicsét, teáját, esetleg kávéját. A nap első előadását Szőke Larisza tartotta a „Teljesítménynövelés megvalósítása a paksi atomerőműben” címmel, ahol a projekt vezetője bemutatta milyen sikeres mérnöki és fizikusi munkának köszönhető, hogy az erőmű elérte a blokkonkénti 500 MW villamos teljesítményt, a korábbi 440 MW helyett.
A következő előadó szintén az MVM egyik alkalmazottja, Czibula Mihály – a C15 projekt vezetője – volt, aki a kampányhosszabbításról, és az abban rejlő lehetőségekről beszélt. Előadásában kitért arra, hogy ez miként fogja megnövelni az atomerőmű versenyképességét, milyen változtatásokat igényel az üzemanyaggal szemben, és gazdaságilag miként hat majd a megtermelt villamosenergia árára.
Az ebéd előtti utolsó programként Drinóczi Zoltán beszélt villamosenergia-rendszerekről. Ezen belül bemutatta a magyar rendszert, a főelosztó hálózatot, és felhívta a figyelmet arra, hogy mely pontok között lenne szükséges esetleges további vezetékek kiépítése.
A kétfogásos ebéd helyszíne megegyezett az előző napi vacsoráéval, majd a nap Zagyvai Márton FINE tag prezentációjával folytatódott. Marci a püspökszilágyi Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló telephelyen történt amerícium szennyezést és annak a kivizsgálását mutatta be.
Boros Ildikó következett a BME Nukleáris Technikai Intézet részéről, aki az atomenergetika, a nukleáris ipar jelenlegi nemzetközi helyzetéről beszélt, hogy hol, milyen típusú blokkokat építenek, illetve a jövőre vonatkozó kilátásokat is bemutatta. Előadása végén kitért a hazai helyzetre is, megemlítve a Paks II-vel kapcsolatos aktualitásokat is.
Egy rövid kávé, illetve tea szünet után következett Körmendi Gábor,az OAH tájékoztatási felelőse. Gábor a nukleáris illetve radiológiai vészhelyzetben történő kommunikációról beszélt, bemutatta, hogy egy vészhelyzeti szituációban hogyan kell megszólítani a lakosságot, és miként kell a legfeszültebb helyzetben is teljes hidegvérrel dolgozni a lakosság megnyugtatása és egy esetleges pánikhelyzet elkerülésének az érdekében.
A nap utolsó előtti előadásában Defend Szabolcs FINE elnökségi tag, a 2005-ös csernobili MNT-FINE expedíciót mutatta be kötetlen hangulatban, miközben a hallgatóság elfogyasztotta jól megérdemelt pizzáját.
A nap végeztével Vécsi Áron FINE elnök mutatta be a szervezetet, a főbb tevékenységi köreit, beszámolt a FINE előző éves munkájáról, illetve a különböző fesztiválokon kitöltetett nukleáris totók eredményeiről. Ezt követően kisebb csoportokban kerültek megvitatásra a hallgatósággal a prezentációban felmerült kérdések és ötletek.
2015 FINE hétvége előadás közönség
Az este hátralévő részében egy helyi vendéglátó ipari egységben egy-két korsó sör társaságában pihente ki a csapat a nap fáradalmait, illetve kötetlenebb formában beszélte meg a felmerülő kérdéseket és véleményeket a Valentin Napon elhangzott szakmai témákkal kapcsolatban.
Tomi
A Szakmai Hétvége második napján nagyon jó előadásokat hallhattunk szakemberektől, de a hétvége utolsó napjába is sok érdekes téma volt belesűrítve. Reggeli után, Cserháti András, a paksi atomerőmű műszaki főszakértője tartotta a vasárnapi első előadást, az elhíresült Stuxnet vírusról, ami nem kis károkat okozott az iráni atomprogramnak. Az előadása elejét rögtön ezzel az erős idézettel kezdte: „Úgy indult, mint a nukleáris fegyverkorlátozás eszköze. A végén ajtót nyitott egy jóval nehezebben ellenőrizhető fegyverzet meghonosodásának. A kiberháborús technológiának.” András részletesen bemutatta az urándúsító centrifugák és kaszkádjaik működését, valamint a vírus célpontját a natanz-i dúsítóművet. A vírussal sikerült az iráni atomprogramot két évvel hátráltatni, amit több forrás szerint Izrael és az USA közösen valósított meg, mindezt csendben, áldozatok nélkül, új szintre emelve a jelenleg is zajló kiberháborút.
Második előadó, a már nyugdíjas Rónaky József volt, akit arra kértünk, hogy meséljen nekünk élménydús szakmai életéről. Elmesélte, hogyan lett optikával foglalkozó fizikusból a paksi atomerőmű dozimetriai üzemvezetője az erőmű indulásakor, majd pedig a Nukleáris Igazgatóság főmérnöke. Ő alkotta meg az erőmű korszerű balesetelhárítási rendszerét, majd később OAH főigazgató lett. A radioaktív hulladék kezelést és tárolást stratégiailag irányította: nagyrészt neki köszönhetjük, hogy átadták a felszíni és mélységi tárolót, Püspökszilágyban és Bátaapátiban. Büszke a 2003-as paksi üzemzavar hatósági kezelésére és az első blokk üzemidő-hosszabbítására. Saját élete példáján keresztül ellátott minket sok jó tanáccsal is, mint pl. „legyen bennetek ambíció”, „ne hagyjatok nyitva a problémát”és „tanuljatok nyelveket”.
Ebéd után Náfrádi Gábor, a BME NTI PhD hallgatója beszélt nekünk a CAD alapú MCNP modellezésről, azaz arról, hogyan tudunk nagyon bonyolult 3D geometriákkal, viszonylag egyszerűen Monte Carlo alapú neutron- és gamma-transzport kódokat futtatni a szakmában méltán népszerű MCNP programmal. Mutatott nekünk az általa, MCAM szoftver segítségével készített, szép 3D modelleket az NTI oktatóreaktoráról, valamint Tokamak típusú fúziós reaktorokról.
Az előadásokat Hirn Attila, az Energiatudományi Kutatóközpont munkatársa zárta, aki a csoportjuk által, a világűrben végzett dozimetriai célú mérésekről beszélt. Volt szó a kozmikus sugárzásról, sugárvédelemről és szabályozásáról az űrben. Az EK Sugárvédelmi Laboratórium fejlesztette ki és fejleszti azóta is, a Nemzetközi Űrállomáson (ISS-) mai napig használt Pille termolumineszcens dózismérő kiolvasórendszert, melynek első verzióját Farkas Bertalan helyezte üzembe 1980-ban. Másik nagy projektjük az asztronautákat érő dózisteljesítmény mérése a TRITEL háromtengelyű, félvezető teleszkóppal, ami szintén az ISS fedélzetén működik.
Reméljük sikerült átadnunk milyen hasznos és jó volt a Fiatalok a Nukleáris Energetikáért szakcsoport idei Szakmai Hétvégéje Pakson és reméljük, hogy jövőre ti is részt vesztek érdeklődőként, vagy akár FINE tagként ezen a rendezvényen!
Lucsi